1. áll vontatásra, ill. lovaglásra haszn., páratlan ujjú patás háziállat (equus caballus). ▸ nagy a feje, búsuljon a ló ▸ ez még egy lónak is sok volna

2. sp biz sakkban: huszár.

3. sp négy lábon álló, hosszúkás, párnázott, bőrrel bevont (, középen két kápával ellátott) tornaszer.

4. ▸ szent mihály lova ▸ elvitte a szent mihály lova

5. kissé durva <megszólításként is:> ostobán viselkedő személy.

6. biz v. tréf megnőtt, nyurga kamasz. mekkora ló lett ez a gyerek! | ▸ ló betű ▸ átesik a ló másik túlsó oldalára ▸ nem adná egy vak lóért ▸ jó rossz lóra tesz ▸ magas lóra ül felül a magas lóra ▸ magas lóról beszél ▸ leszáll a magas lóról ▸ lovat ad valaki alá ▸ lóvá tesz valakit

[ fgr ]

1. testéről; külsejéről, felületéről, területéről v. a tetejéről le v. el. [jön] a piacról; [leesik] a fáról.

2. némely hely(iség)ből, vmely intézményből ki, el, ill. onnan, tőle eredően. [jön] a konyháról, a rendőrségről. | <helynévhez.> pécsről. | valami színhelyéről. az előadásról [jön].

3. a jelzett távolságban levő hely(zet)ből. tíz méterről [lő].

4. vmely időpontról, időszakról eredően. tegnapról [való].

5. valakitől, valamitől eredően. apjáról [maradt]. | valamiről mint kiindulási pontról. 10 fokról [20 fokra emelkedik].

6. valaminek az alapján. mozgásáról [felismeri]; jó boráról [híres].

7. <vonzatként.> [beszél, érdeklődik, vélekedik] az emberekről.